AZ ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET


abból indul ki, hogy a gravitáció a tér-idő kontinuum görbületének egy manifesztációja, és a tér-idő geometriáját az energia és az impulzus eloszlása határozza meg
terido
Az általános relativitáselmélet matematikai alapjai Euklidész ötödik axiómájának megkérdőjelezéséig nyúlnak vissza: Bolyai, Lobacsevszkij, Gauss olyan geometriát írtak le, amelyben a párhuzamosak találkozhatnak, a háromszögek szögeinek összege nem 180 fok.
Míg a speciális relativitáselmélet csak az egyenletesen mozgó koordinátarendszerek viszonyait írja le (inerciális rendszerekét), az általános reletivitáselmélet kiterjeszti módszereit a gyorsuló rendszerekre is. Ehhez a kiterjesztéshez be kell látnunk, hogy lokális koordinátarendszerünk a tér és az idő csupán egy korlátozott tartományát határozhatja meg bizonyos pontossággal. Pl készíthetünk sík térképet a földfelszínről, de ha ezzel a térképpel be szeretnők borítani a földgömböt, deformálni kell a térképet. Ami az inerciális rendszerben egyenesvonalú mozgásnak látszik, gyorsuló rendszerben geodetikus pályán mozog : a sík térképen egyenes vonallal összeköthetjük a New York-ot és Lisszabont jelző pontokat – de ha térképet ráhúzzuk a földgömbre, az egyenesből egy ív lesz. Ehhez hasonlóan az inerciális rendszerekben szabadon mozgó testek megtartják egyenesvonalú egyenletes mozgásukat – de a gyorsuló rendszerekben  a szabadon mozgó testek mozgását befolyásolja a koordinátarendszer gyorsulása, éspedig annál jobban, minél jobban közeledünk az áthághatatlan fénysebességhez. Az általános relativitáselmélet ekvivalencia-elve értelmében nem lehet megkülönböztetni semmiféle lokális kísérlettel a gravitációs mezőben történő szabadesést a gravitációs mező hiányában észlelt egyenletes mozgástól,a kettő ekvivalens. Ennek értelmében a Föld felszínén észlelt gravitáció az az erő, amellyel a Föld a vonzáskörzetében levő anyagi objektumok koordinátarendszerét befolyásolja. Vagyis az alma azért esik le a fáról, mert az alma referenciarendszerét módosítja az alatta található roppant tömegű födgolyó referenciarendszere. Az ekvivalencia-elv értelmében pedig ez az erő egyenértékű azzal az erővel, amit akkor tapasztalunk, ha az almát egy üres ládában furikáztatjuk egy gyors autóval: kanyarban, a gyorsulás miatt a gravitációshoz hasonló erők gurítják az almát ide-oda a ládában. Az alma mozgását ezesetben a kocsi referencia.rendszerével való kölcsönhatása okozza.Az általános relativitáselmélet mezőegyenleteit Einstein adta meg, amelyek a négydimenziós téridő görbületét egy adott pontban a lokális stressz-energia tenzor segítségével határozza meg. Ez a tenzor az anyagsűrűség és energiaeloszlás mértékét adja meg. A kapcsolat a tér és az anyag között amolyan rókafogta csuka: a tér határozza meg, hogyan mozoghat az anyag (a geodetikusok mentén), de az anyag határozza meg a tér görbületét.Vessünk egy pillantást a képletre is:
rik
Itt Rik   a Ricci-féle görbületi tenzor, R a skaláris görbület, gik a metrikus tenzor, Tik  pedig a stressz-energia tenzor és lambda a kozmológiai konstans

mik ezek a TENZOROK?
inkább  VISSZA   a XX sz paradigmáihoz