A könyv a modern fizika azon kihívásainak felsorolásával kezdődik, amely a részecskefizika, relativitáselmélet, kvantummechanika és húrelmélet jelenlegi ismeretei birtokában is megoldatlanok maradnak. E problémák eredményes tárgyalása érdekében a fenti tudományágak és nézőpontok egyesítését javasolja a szerző – valami ahhoz hasonló módon, amint a koraközépkori viking csatahajók voltal alkalmasak a nyílt tengeren, de a folyókon felevezve is elérni céljaikat. A kerettörténet tehát a XI. század közepén zajlik, egy Európát átszelő viking portya során, és megismerkedhetünk hőseink mindennapjaival, mitológiájával, gondolkodásmódjukkal. A viking történetből minden hárommal osztható számú fejezetben a szerző kilép és ismerteti az érintett témákról jelenleg kialakított tudományos álláspontot.
A kalandos történet során a vikingek előtt feltárul a tér és a részecskék legelemibb szerkezete, miután egy barátságos graviton szegődik útitársukként, aki majd saját szemszögéből ismerteti a dolgok állását..
Mert kalandban innen kezdve nincs hiány: már a II. fejezetben (Dimenziók a húrelméletben (1) – a vikingek esete a repülő szőnyeggel) egy antigravitációs jármű utasát, Ali Babát ejtik foglyul a szövetséges graviton segítségével, aztán a relativitáselmélet, a Standard Modell és végül a húrelmélet titkai tárulnak fel.
A Második Részben már a kozmológiáé a főszerep. Az entrópia kapcsán szóba kerül ismét az idő iránya, majd az Ősrobbanás, galaxisunk kialakulása, az anyag-antianyag kérdés és végül parányságunk még nyilvánvalóbbá válik a sötét anyag és a sötét energia tulajdonságainak tárgyalása során. A kozmikus infláció elképzelhetetlen viszonyait pontos adatokkal, ábrákkal és hasonlatokkal sikerül elképzelhetővé tenni.
A műből hiányzanak a képletek és a matematikai levezetések – a lényeg azonban egy átlagos műveltségű olvasó számára világossá válhat a párbeszédek és a kerettörténet követése során. A fizikáról szóló részek ugyanis úgy vannak beágyazva a kalandos, mitikus és csöppnyi frivolitást sem nélkülöző elemekkel tarkított műbe, hogy az emberi tudás határmezsgyéje ezen fogalmainak felfogása, megértése a lehető legenyhébb mértékben okozzon az olvasóban tudattágítással járó kellemetlen érzést.
A szöveg megértését elősegítik a szép kivitelezésű ábrák és egy tömör glosszárium is, amely a bonyolultabb fogalmakat előfordulásuk rendjén magyarázza.
És akinek nem elég ennyi szellemi kihívás, még találhat csemegéznivalót: a fejezetek végén olyan kérdések fogalmazódnak meg, amelyek az éppen említett fogalmakhoz kapcsolódnak - ezek megválaszolása tágabb kitekintést tesz lehetővé a tárgyalt részeket illetően.
